Halló!... Halló!... Siófok? Kérrrem Csucsu Zsuzsikát!... Jaj, te vagy az gazdikám! Áldjon meg az Isten, gyerrrtek már haza, mert nem bírrrom tovább a Saci nénédet, akinek voltál szíves odapaszírrrozni két hétre!... Igen, sírrrok! Mit vártál? Azért a sok kedvességért ezt érrrdemeltem?... Még kérded, hogy mi a baj? Szörrrnyû állapotok vannak! A Saci néni egy gyilkos nõszemély! Kiteszi a kalitkát a tûzõ napra - ez õrrrült! Azután: mindennap meg akarrr fürdetni, benyom a zuhany alá, és amikor elmenekülök, lepkehálóval rohangál utánam, mint egy hasmenéses Tarzan az õserdõben. Nem érti meg, hogy én nem vagyok te! Én egyedül fürdök...!
Aztán ott van a homok! Tudod, mit csinált a nénikéd? Kiöntötte a kalitkából az összes homokot, és ultrás vízzel kimosta az én otthonocskám alját! Nagytakarítást csinált, pedig már egy dedós állatbarát is tudja, hogy a homok nekem nemcsak illemhely, hanem az emésztésem nélkülözhetetlen része. Azóta székrekedésem van! De ez még szerencse, mert Sacika-Bacika ugyanazt adja nekem is enni, amit õ eszik. Tegnap például halászlé volt! Már a szagától kifeküdtem, de amikor belenyomta a csõröm, elátkoztam a pillanatot, amikor nem parlagi sasnak születtem. Tudod, mit csinálna egy tisztességes parlagi sas Saci nénivel?... Pontosan! Zsuzsókám! Széttépné!… Ments meg! Ígérem, jó leszek! Nem verrrem le a porcelánpipit, ha nem kergetsz, és nem csinálok a zongorára!... Csak gyerrrtek haza!... Képzeld el, kölcsön kért a szomszédból egy mamagájt, vagyis egy nõstény papagájt, hogy majd õ, dr. Saci-Baci, kitenyészt velem egy új fajtát! Hahaha! Röhögnöm kell! Ennek?! ÉN?! Egy új fajtát? Inkább haljon ki az egész papagájnemzetség, minthogy az én csemetéimet õ gondozza halálra! Mondtam is a mamagájnak, hogy "Miattam, anyukám, nem mégy GYED-re, akkor sem, ha te vagy a Julia Roberts!" Mirrre õ azt mondta, hogy nem kell beijedni, mert az idén már õ sem óhajt anya lenni. Kétszer rakott már tojást ugyanis, és a következõ tojásból csak gyenge, korcs fiókák jönnének a világra!... Saci nénéd másik zseniális ötlete, hogy beszélni tanít mindkettõnket! A mamagájjal, persze nem megy sokra, mert csak hímet lehet beszélni tanítani, de ezt nem mondom meg neki, hadd kínlódjon! Én meg, tudod, mikor mondom utána a szövegeit?! Néha egy órán keresztül nyivákolja nekünk, hogy "Saci néni szép! Saci néni fiatal!" Amikor már nem bírom tovább, azt mondom neki, amire te tanítottál: "Hülye, aki mondja! Hülye, aki mondja!" Erre persze megsértõdik, és otthagy. Csak már én hagyhatnám végre itt! Mikor jöttök?... Még három nap?! Szörrrnyû! Szörrrnyû!... Az egyetlen elégtételem, hogy éjfélkor, ha már jó mélyen alszik, elrikácsolom magam, hogy: rrrabló! Rrrabló!… Ha látnád, hogy ugrik fel a plafonra…! "Segítség! Segítség!" - kifeküdnél a röhögéstõl.